Leírás
Én úgy vagyok Annuska, mint aki egyszerre meg is siketül, meg is vakul. Az fáj nekem lássa, hogy el kell válnom az életem legszebb gondolatától. Benne éltem már abban a gondolatban, hogy maga az én élettársam. És íme, el kell válnunk, s még csak annyi boldogságot sem enged a jó Isten, hogy magát búcsúzásképpen megcsókolhatnám. (részlet)
