Leírás
Leírás
Limes 2012. 2 ERDÉLYI MAGYARSÁG, 1920-1944
A magyarság múlt századi történetében a szakirodalom és a köztudat egyaránt több olyan határértékü eseményt tart számon, amelyek radikálisan hatottak nemcsak a szélesebb társadalomra, de a mikroszintet jelentő egyének életmódjára, világszemléletére is. Az egyik fontos vízválasztót az első világháborút lezáró, Párizs környéki békeszerzédések által ratifikált határmódosítások jelentették. Az utódállamokban kisebbségbe került magyarságnak újra kellett fogalmaznia identítását, ki kellet alakítania integrációs és túlésési stratégiáját. A következő töréspontnak az 1938- 1941 között végbement határmódosulásokat tekinthetjük. Ez utóbbiak eredményeként a Magyarországgal határos államokban élő magyar közösségek egy része visszatért az „anyaország” állami keretei közé, a másik hányada pedig vagy repatriált, vagy a többségi állam módosult kisebbségpolitikájának következményeit viselte. További vááltozásokat a háború vége ozott, visszaállított határokkal, de már egy újabb politikai berendezkedéssel.
Erdélyben e változások egyike az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés volt, amely a régió északi és keleti részét Magyarországhoz csatolta. Annak ellenére, hogy ez a helyzet alig több mint négy évet tartott, az impériumváltásnak komoly kihatásai voltak egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Rövid távon az észak-erdélyi magyarságnak szembe kellett néznie azzal, hogy az anyaországi adminisztráció szemlélete a helyi érdekekkel gyakran ellentétes volt, és meg kellett birkóznia a háborús nehézségekkel is. A hirtelen jött többségi lét következtében megfogalmazódott egy olyan erdélyi önképm amely a regionális specifikumokat hangsúlyozta, de jelen volt az országos folyamatokhoz való beilleszkedés tendenciája is. A hosszú távú kihatások közül most csaka lélektani változásokat említjük, amelyekre jó példa a négyéves korszakmegítélése. Az erdélyi magyarok nem pusztán politikai korszakhatárként tekintettek a második bécsi döntésre, és ez a kezdeti pozitív megítélés később is fennmaradt. Ugyanakkor a négy év alatt felerősödő erdélyi diskurzus átformálta az anyaországiak magyarságképét is, amely a régiót egyfajta misztikummal ruházta fel. (Tóth-Bartos András)
