Leírás
Leírás
Fridtjof Nansen – Utazás az úszó jégen
Emberszem nem látta, emberláb nem érintette. Megdöbbentő, félelmetes halotti csendben szunnyadt a megfagyott sarkvidék szeplőtlen hópalástja alatt az idők kezdetétől fogva. Fehér palástjába burkolva, évezredek óta ott nyujtózkodik jéghideg tagjaival a hatalmas óriás s halotti csendjében kísérteties álmokat álmodik…
Az idők multak; a halotti csend egyformán mély és változatlan maradt.
Aztán – a történelem derengésének hajnalán, messze délen – az ébredő emberi szellem felütötte fejét és végigtekintett a földön; dél felé meleggel találkozott, észak felé hideggel, s ekkor az ismeretlennek határain túl helyezte fantáziája a két birodalmat: a mindent felperzselő forróságot s a mindent megsemmisítő hideget.
De az emberi szellem egyre növekvő vágya a tudásra és a világosságra lassanként és lépésről-lépésre visszaszorította az Ismeretlen határait, míg végre megállt északon a természet nagy jégtemetőjének határain, a sarkvidék halotti csendjének küszöbén. Idáig semmiféle legyőzhetetlen akadály nem állta útját az előrenyomuló csapatoknak s azok vígan meg is hódították a földet. Itt azonban olyan óriásokkal kerültek szembe, amelyek az élet leggonoszabb ellenségeivel: a jéggel, a faggyal és az örökös éjszakával szövetkezve – megállították.
Csapat csapat után intézett ostromot a szörnyű Észak ellen, de vereség vereséget ért. Majd új emberek jöttek s mint a vívóárkokban: tovább rohantak elesett elődjeik testén keresztül. És lassanként oszladozni kezdett a ködfátyol, mely homályba burkolta az örök tél és az örök éjszaka félelmetes titkait. Olyan korban, amikor a tudomány mai eszközeivel még föl nem fegyverzett ember szinte bizonyosan tudta, hogy a sarki telelés biztos halál – lengő zászlókkal vonultak az expediciók észak felé, hogy megdacoljanak a halállal is, a tudomány érdekében. A tudást és az ismeretet soha és sehol se vásárolta meg az ember több szenvedés, nélkülözés és emberélet árán, mint a sarkvidéken; de ki törődik evvel?… Ma már csak az az egy bizonyos, hogy: az emberi szellem nem fog nyugodni, valameddig ennek a vidéknek is minden talpalatnyi földje hozzáférhető nem lesz s valameddig meg nem lesz oldva az Északi sarknak minden rejtélye.
