Leírás
Leírás
Szappanyos Gabriella – Emberek a Szamos mentén
ELŐSZÓ
Részlet a kötetből:
„Álmosan fölült ágyában. Kócos szőke haja a szemébe lógott. Megdörzsölte a szemét, nagyot, egészségeset nyújtózott. Aztán csöndesen kibujt a gyűrött, meleg ágyból.
A szomszédos pitvart nyáron konyhának használták. Innen hallatszott át az anyja szöszmötölése. Tördelte és a lángok közé dobálta a nedves gallyakat, kínlódott a síró tűzzel. Fújta izzadásig, kegyetlenül.
Piszika hamar készen volt az öltözködéssel. Kurta ingére, – kilátszott alóla vékony, fejletlen, sárszínű lábszára, – fölkapta a pendelyt, rá a lájbival összevarrt fakó, piros ruhát, a fejét bekötötte színehagyott keszkenőjével. A tűzhely mellett, a padkán, nagyban horkolt még a bátyja, amikor lábujjhegyen, gyerekes könnyűséggel kiment a szobából.
A pitvarban kegyetlenül füstölt a nyitott tűzhely. Csípte a szemet. Róza asszony éppen a reggeli puliszkát kavarta. A tejet már betöltötte a cseréplábasba. Amikor a kisleányát megpillantotta, hamar levette a puliszkás fazekat, elővett egy cseréptálat és tálalt belőle. Leöntötte hideg tejjel és a lány elé tette.”
