Leírás
„A Zsebcseleket nem kísérti meg, hogy Hrabalt mint magánembert állítsa a beszélgetés középpontjába, kultikus fénybe vonva mindent, amihez hozzáér. Szigeti László és Hrapka Tibor lemondanak erről az olcsó olvasócsalogatásról, nem kukkolni hívnak, nem szuvenírt fröccsöntenek, korsót, sörnyitót, söralátétet a Mester arcképével. A Zsebcselek azt mutatja, hogy a könyvek mögött mindenekelőtt a munka van, az íróasztal megoldandó és megoldhatatlan problémái, és csak mindezek mögött szorong és/vagy pózol a szerzői egó. Hrapka fényképanyagából az világlik ki, hogy akkor is ilyen jelenetek zajlanának Hrabal és az „íróasztala” körül, ha a kamera nem lenne jelen. Ami pedig a beszélgetést illeti: itt két szakember, két szakmunkás vált szót. Szigeti László asszociatív, elméleti madártávlatban köröző, majd konkrét életrajzi töredékekhez odaszálló kérdezéstechnikája termékenyen segíti elő a hrabali próza átvizsgálását. Szigeti kérdéseinek ez a legjobb értelemben vett absztraháltsága olyan gondolati újrateremtésre inspirálja Hrabalt, ami valóban interjúregényt eredményez.” (Fehér Renátó)
